A mai copiapoi sajtótájékoztatóra való felkészülés jó apropó volt az elmúlt hetek történéseinek összegzésére, emlékeink rendszerezésére. Van mire visszagondolnunk! Ennek apropóján készítettünk nektek egy kisebb képgalériát a teljesség igénye nélkül.
Elmagyarázzuk: Magyar felfedezők
Chile nem bővelkedik nagy magyar földrajzi utazókban. Dél-Amerika megismeréséhez azonban számos honfitársunk jelentős mértékben járult hozzá. Példaként csak néhány név az általuk kutatott és leírt területekkel és országokkal: Brentán Károly (Marañon és Amazonas vidéke), Orosz László (Argentína), Éder Xavér Ferenc (Mamore vidéke), Rosti Pál (Orinoco vidéke), Czetz János (Argentína térképezése), Lendl Adolf (zoológiai gyűjtőút a pampákon), Molnár Gábor (Amazónia).
Hírességek
A világégések idején azonban Magyarországról is számos család vándorolt ki Dél-Amerikában, akiknek leszármazottai napjainkban is Chilében élnek. György Ottó 1930-ban a chilei válogatottnak, majd 1930–1931-ben a Colo-Colo-nak volt edzője. Nem valószínű, hogy sokan felkapják a fejüket Carlos Caszely futballjátékos neve hallatán, pedig Caszely Károly már ott volt az 1974-es chilei csapatban. Nevéhez köthető a FIFA történelmének első piros lapja, amit a németek elleni meccsen ítélt neki a játékvezető. Nicolás Massú sportkarrierjét szintén chilei színekben futotta végig, ő az egyetlen férfi teniszező, aki ugyanazon az olimpián (1988-Szöul) egyes és páros számban is aranyat szerzett.
Leonardo Farkas az egyik leggazdagabb magyar származású külföldi üzletember, erősen megosztó személyiség. Itthon a 2010-es chilei bányaszerencsétlenséget követően vált híressé. Éppen az Atacama-sivatagban történt bányarobbanás miatt 700 méteres mélységben rekedt 33 bányász számára fejenként 2.2 millió forintos csekket állított ki, hogy a sikeres mentési akciójuk ellenére a lelki sokk miatt állásukat vesztett bányászok családjait segítse.
