Az elmúlt napok meglehetősen eseménydúsan teltek itt a Tejos-táborban, így a mai napot elsősorban soraink rendezésére fordítottuk.
Ébredés után nem sokkal már indítottuk is generátorunkat, hogy először eszközeinkbe leheljünk új életet. A technika mellett a humán erőforrások megújulására is nagy gondot fordítottunk ma. Így jó pár óra telt pihenéssel, étkezéssel és emésztéssel. Mindemellett persze kisebb nagyobb feladatokat is megoldottunk. Kora délután Balázs indult kisebb körútra a tábor környékén, hogy vízmintákat gyűjtsön. Péter pedig továbbra is lelkesen készítette a képeket, videókat.
Gondolatainkat elsősorban azonban a holnapi nap köti le, amely az utolsó nagy menetünk lesz. A cél elérni az Ojos del Salado fumarolás, iszapfortyogós mellékkráterének belsejét 6500m-en és ott mintákat venni. Hajnal 5-kor indulunk, így ma korai fekvést tervezünk.
Elmagyarázzuk: Aprózódás
A Föld felszínét alkotó kőzetek a külső erők hatására pusztulnak, átalakulnak. Megváltozhat kémiai összetételük, vagy fizikai szerkezetük. Az aprózódás során a kőzetek kémiai összetétele nem változik, hanem a nagyobb kőzetblokkokról kisebb darabok válnak le, vagy az egész blokk szétesik kisebb darabokra. Az aprózódás mértékét, folyamatát több tényező befolyásolja, pl. a kőzet ásványi összetétele, szerkezete, az éghajlati adottságok, a növényzet.
Az aprózódás kiváltó oka lehet a gyakori hőingadozás. A hőmérséklet emelkedésével a kőzetek kitágulnak, csökkenésével összehúzódnak. A hőmérséklet-változás mértékétől függően kisebb vagy nagyobb mértékű a térfogatváltozás. A különböző ásványokból álló kőzetekben az egyes ásványok a hőmérséklet hatására eltérő mértékben tágulnak ki, majd húzódnak össze. A különböző ásványok határfelületeinél repedések jelennek meg, e helyek mentén kisebb lesz a kőzet mechanikai ellenálló képessége.
A gyors és nagy hőmérsékletváltozások hatására e felületek mentén indul el a kőzet szétesése. A kőzettömbök, sziklák felszíne erősen felhevülhet, miközben mélyebben a kőzet anyaga hűvös maradhat. Ennek eredményeként a kőzet felszíni rétege nagyobb mértékben tágul, mint a belseje és a külső réteg lepattogzik, hagymahéj-szerűen leválik.
A fagy okozta aprózódásnál a hőmérsékletváltozás mellett a víz halmazállapotának változása az aprózódás mozgatórugója. A kőzetek repedéseiben felhalmozódott víz a hőmérséklet 0 °C alá süllyedésével a kőzet külső felületétől befelé haladva fagy meg. A fagyás során a víz térfogata mintegy 9%-kal megnő, ami igen nagy nyomást gyakorol a kőzetre. A fagyás-olvadás gyakori ismétlődése a repedéseket egyre nagyobbra tágíthatja. Leghatékonyabb a kőzetrepesztés, ha egy nap kb. 12–14 óra hosszáig van fagypont alatt a hőmérséklet. Ez elég hosszú idő ahhoz, hogy először vastag jégréteg képződjön a repedések felszínhez közeli részeiben, így a kőzetben mélyebben lévő víz már zárt terekben fagy meg, repesztő hatása nagyobb lesz.
A kőzetek aprózódását különböző sók is okozhatják. Ha a kőzet repedéseiben oldott só tartalmú víz található, akkor a kőzet felületéről elpárolgó víz miatt a kőzet hajszálrepedéseiben maradó oldat egyre töményebb, majd telített lesz, s elkezdődik az oldott sók kristályosodása. A képződött kristályok pedig a jéghez hasonlóan szétfeszítik a kőzetet.
