Szép, mínusz 15 fokos nyári éjszaka után azzal kezdődött a nap, hogy a hatékonyság érdekében ki kellett venni a légszűrőt a terepjáróból (ami egyébként az 5200 méteres magasság ellenére pöccre indul, hasonlóan könnyen, mint a generátorunk).
Jócskán leengedtük a kerekeket a homok miatt, miközben vagy 400 kg-nyi felszerelést málháztunk a platóra. Így néztünk kora reggel a nagy kapaszkodás elé: a cél az 5837 méteren álló Tejos-konténer elérése, a 2 heti felszerelés felszállítása, majd vissza az Atacama-táborunkba. És ez reggel talán jobb, mert még egy kicsit fagyott a felszín. De egyáltalán nem volt lejátszott az ügy, ugyanakkor mindez utunk egyik legsarkalatosabb pontja. Ez teszi lehetővé, hogy huzamosan 6000 méter körül és jóval afölött dolgozzunk.
A feljárat egy régi dózerút maradványa, részben mély futóhomokkal, részben durva sziklákkal, 4 km táv és 600 m szint. Végül is egyszerű a módszer: Balázs nyom egy erős padlógázt az elején egyes felezőben majd így tartja végig, közben gyorsan tekergeti a kormányt, Péter filmez, Zsolt és Ádám pedig lent a táborban várja a rádióbejelentkezést a fejleményekről. És sikerül!
Fent még pakolás, aztán vissza le az Atacama-táborba. Ott felrémlett a tény, hogy Ádámnak és Balázsnak is ma van a születésnapja (25, 47). Hogyan ünnepelhetnénk meg másképp, minthogy gyalog is felmegyünk testületileg a Tejos-konténerbe... Ez persze elengedhetetlen az akklimatizációhoz, és még vissza is kellett ereszkednünk kiinduló táborunkba (felérve 20 perc alvás, összetett horkolással, aztán gyorslépésű lemenet). Az a terv, hogy még egy napig majd lent leszünk 5200 méteren (van munka bőven), és csak utána költöztetjük föl a teljes tábort 5800 méterre. De az már nagy hátizsákokkal kivitelezhető lesz.
Este még előkerült egy idáig hurcolt remek vörösbor az ünnepnapra, majd kiszámoltunk, hogy energiatakarékosság miatt holnap nem küldünk majd beszámolót a munkanap után, hanem csak egy napos késéssel, zanzásítva. Ennek oka, hogy már a generátorunk és napelemeink is fönt vannak 5800 méteren. A legközelebbi bejelentkezés tehát már a Tejos-táborból lesz, ahol igen szép ívű magashegyi munka vár.
Elmagyarázzuk: Vulkánosság az Andokban, vulkánrekordok
A vulkánosság az egyik leglátványosabb folyamat a természetben. A vulkáni működés hatása nem csak a vulkán környezetében, hanem sokszor több ezer kilométer távolságra élőkre is erős hatással van. Vulkáni tevékenység több földtani folyamathoz köthető, az Andok vulkánjai egy ún. szubdukciós zónához kapcsolódnak. A szubdukció alábukást jelent, amit úgy kell értelmezni, hogy a nagyobb sűrűségű és vékonyabb óceáni típusú Nazca-kislemez nekiütközik a kisebb sűrűségű, vastagabb dél-amerikai szárazföldi lemeznek és benyomul a szárazföldi lemez alá. A mélybebukó óceáni kőzetlemez anyaga a nagy nyomás és a magas hőmérséklet hatására megolvad, és ez az olvadékanyag tör a felszín felé. A felszínen robbanásos típusú kitörések hatalmas vulkáni kúpokat építenek.
A vulkáni működés több tízmillió éve tart e lemezhatáron. A vulkánok egy része már kialudt, de bőven vannak szunnyadó illetve aktív vulkánok az Andok vonulataiban. A vulkáni működés színes- és nemesfémekkel gazdagította a vidéket. Híres/hírhedt andoki vulkán pl. a Tolima, a Cotopaxi, a Chimborazo, a Nevado del Ruiz, a Tupungato és az Ojos del Salado.
Ha magassági rekordereket keresünk, akkor több pályázó is van az első helyre. Az ecuadori Chimborazo 6267 m-es magasságával minden más földi hegycsúcsnál távolabb van bolygónk középpontjától (mivel az Egyenlítő közelében emelkedik, és a Föld É-D-i irányban kellően lapult), hogy ez a vulkán is rekorder lehessen. A Hawaii-szigetek óriástűzhányója, a Mauna Kea pedig meghaladja a 9000 méteres magasságot, ha az óceáni aljzattól mérjük a hegy magasságát, igaz ebből „csak” 4205 m emelkedik az óceán szintje fölé. A legmagasabb földi tűzhányó címet az Ojos del Salado azzal érdemelte ki, hogy minden vulkántársánál nagyobb tengerszint fölötti magasságot, 6893 métert ér el.
A többi kontinens vulkánrekorderei
Afrika legmagasabb kialudt tűzhányója a Kilimandzsáró Tanzánia északi részén fekszik. 90 km átmérőjű, 4200 m magas dóm alakú lávaalapzatán három vulkán emelkedik, keleten a Mawenzi, nyugaton a Shira és középen a legmagasabb Kibo (5895 m).
Ázsiában a már kialudt Demávend a legmagasabb vulkáni kúp. Az Irán északi részén húzódó Elburz-hegységben, Teherántól 68 km-re északkeletre fekvő hegy 5771 m magas. Kráterét gleccser tölti ki, tövében hévforrások és fumarolák törnek a felszínre.
Észak-Amerika legmagasabb tűzhányója a Mexikó keleti részén, 5636 m tengerszint feletti magasságig emelkedő Pico de Orizaba vagy más néven Citlaltépetl. Az Orizabától 30 km-re északnyugati irányban található rétegvulkán utolsó kitörése 1687-ben volt.
Ausztrália és Óceánia legmagasabb vulkánja a Pápua Új-Guinea déli részén emelkedő Giluwe. A kialudt, 4368 m magas pajzsvulkán utolsó kitörése 220 000 éve volt.
Az Antarktisz legmagasabb vulkánja a Marie Byrd-földön elterülő, hóval és jéggel fedett Mount Sidley. A 4181 m magas pajzsvulkán az öt vulkánból álló Executive Committee-hegység leglátványosabb tagja.
Európa legnagyobb aktív tűzhányója az Olaszországban, Szicília keleti részén égbetörő Etna. Magassága a kitörésektől függően változik, jelenleg 3340 m. A harmadidőszak végétől épülő, bonyolult szerkezetű vulkán legfiatalabb része a Mongibello, amely a három csúcskrátert is hordozza.
