Kevés az oxigén, mi mégis kénnel vegyítjük. Egy újabb nap 6000 méter fölött.Az Ojos del Salado csúcsáról körbenézve már két éve is feltűnt egy 400 méterrel alattunk feltörő, masszív gőzoszlop. Olyan kráterben működik, ami teljesen kiesik minden útvonalból, gyakorlatilag senki sem jár arra, és később sem sikerült információt szerezni róla. Föntről azonban az is látszott, hogy színes vízerek kígyóznak lent és a kráter alján, 6500 méter körül nagy hófolt terpeszkedik. Talán ott lehet a Föld legmagasabb tómedencéje...
Még napfelkelte előtt nekiindulunk. Végtelen törmeléklejtőket keresztezünk, miközben a vulkán palástját kerüljük. Hótorony-mezők tűnnek föl, aztán a kráter vélt irányában fehér gőzpamacsok is.
Fagyott havon kapaszkodunk a kráter pereme felé, a várt látványt repülőgéphang-hatás előlegezi. Amikor a peremre érünk már látjuk a forrását: hihetetlen erővel és hanggal tör fel a gőz és gáz a kráter oldalának sziklái közül. Plusz forró vízfelületek bugyognak, iszaptavacskák fortyognak. Minden zúg, dübörög, pöfög, kénszag és gőz áraszt el bennünket. A kráter közepén pedig nem hófolt ül, hanem egy 100 m átmérőjű vízjéglepény. Vagyis itt tó szokott lenni, csak most épp meg van fagyva. a környező hófoltokból hideg, a gőzfeltörések felől 35 C fokos víz áramlik felé, ez utóbbi sikeresen olvasztja a szélét.
Üledékmintákat veszünk minden jellegzetes helyen, nézzük az örökfagy helyzetét és órákig maradunk, olyan szürreális a látvány: 6500 méteren egyszerre jég, hó, hideg és forró víz, fortyogó iszap, kéngáz, gőz. És mindez valószínűleg a Föld legmagasabban fekvő tava mellett.
Elmagyarázzuk: Aprózódás
A Föld felszínét alkotó kőzetek a külső erők hatására pusztulnak, átalakulnak. Megváltozhat kémiai összetételük, vagy fizikai szerkezetük. Az aprózódás során a kőzetek kémiai összetétele nem változik, hanem a nagyobb kőzetblokkokról kisebb darabok válnak le, vagy az egész blokk szétesik kisebb darabokra. Az aprózódás mértékét, folyamatát több tényező befolyásolja, pl. a kőzet ásványi összetétele, szerkezete, az éghajlati adottságok, a növényzet.
Az aprózódás kiváltó oka lehet a gyakori hőingadozás. A hőmérséklet emelkedésével a kőzetek kitágulnak, csökkenésével összehúzódnak. A hőmérséklet-változás mértékétől függően kisebb vagy nagyobb mértékű a térfogatváltozás. A különböző ásványokból álló kőzetekben az egyes ásványok a hőmérséklet hatására eltérő mértékben tágulnak ki, majd húzódnak össze. A különböző ásványok határfelületeinél repedések jelennek meg, e helyek mentén kisebb lesz a kőzet mechanikai ellenálló képessége.
A gyors és nagy hőmérsékletváltozások hatására e felületek mentén indul el a kőzet szétesése. A kőzettömbök, sziklák felszíne erősen felhevülhet, miközben mélyebben a kőzet anyaga hűvös maradhat. Ennek eredményeként a kőzet felszíni rétege nagyobb mértékben tágul, mint a belseje és a külső réteg lepattogzik, hagymahéj-szerűen leválik.
A fagy okozta aprózódásnál a hőmérsékletváltozás mellett a víz halmazállapotának változása az aprózódás mozgatórugója. A kőzetek repedéseiben felhalmozódott víz a hőmérséklet 0 °C alá süllyedésével a kőzet külső felületétől befelé haladva fagy meg. A fagyás során a víz térfogata mintegy 9%-kal megnő, ami igen nagy nyomást gyakorol a kőzetre. A fagyás-olvadás gyakori ismétlődése a repedéseket egyre nagyobbra tágíthatja. Leghatékonyabb a kőzetrepesztés, ha egy nap kb. 12–14 óra hosszáig van fagypont alatt a hőmérséklet. Ez elég hosszú idő ahhoz, hogy először vastag jégréteg képződjön a repedések felszínhez közeli részeiben, így a kőzetben mélyebben lévő víz már zárt terekben fagy meg, repesztő hatása nagyobb lesz.
A kőzetek aprózódását különböző sók is okozhatják. Ha a kőzet repedéseiben oldott só tartalmú víz található, akkor a kőzet felületéről elpárolgó víz miatt a kőzet hajszálrepedéseiben maradó oldat egyre töményebb, majd telített lesz, s elkezdődik az oldott sók kristályosodása. A képződött kristályok pedig a jéghez hasonlóan szétfeszítik a kőzetet.
