Atacama 2014

Ilyen volt, ilyen lett – magashegyi kozmetika

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Visszatekintve, 600 méterről 6000-re. Copiapó, már a fővárosba indulás előtt: az 50+-os napvédő kenőcsök ellenére is cafatokban jön le a bőrünk.

Most legalább pontosan látjuk, mert van tükör. És van kontrollkép: ilyenek voltunk induláskor és aztán ez a helyzet most.

Heiling Zsolt
Heiling Zsolt
Mari László
Mari László

Egyébként a száraz, magaslati környezet nem csak a bőrt dolgozza meg, de a felszerelések jelentős részét is. Talán a legzavaróbb a cipzárak haldoklása. A zárhatatlan sátor például nem sokat ér: kérdés, hogy a homokkal átjárt szerkezet hogyan működhet mégis. A folyamatos nyálazás viszonylag sikeres, de másfél métert minduntalan végigküzdeni még nekünk is sok. Befogkrémezni? Nem jó, mert még inkább beletapad a homok. Nedves törlőkendő? Ez nem rossz, de hamar elpárolog a nedvesség, és újra csak zárhatatlan a sátor. Tusfürdő! Ez lehet a megoldás. Tusfürdeni úgysem lehet fönt, legalább a cipzárt kenjük vele.

Nagy Balázs
Nagy Balázs
Nemerkényi Zsombor
Nemerkényi Zsombor

Bár a felszerelés nem minden része akklimatizálódott, mi kifejezetten jól. Rendszeresen teszteltük reakcióidőnket, gyorsaságunkat, pulzusunkat, véroxigénszintünket, de a leglátványosabb Zsombor bűvös kockázása volt. 6500 méteren is elszántan tekert. Jelentős adatbázis tartalmazza szintidőit. Itt lent gyorsan kisimulunk, feltöltődünk sülthússal és irány Santiago. Defektünk befoltozva, de egy kő úgy szétvágta az egyik terepgumit, hogy a biztonság kedvéért pótkerékkel autózunk. Még 800 km dél felé most éjszaka, és az utolsó napunk következik. Benne az ismételt látogatással nagykövetségünkön.

Kezdőképen: 3 hét után 1-1 doboz sörhöz jutunk az Eupolisz jóvoltából. Így Antonio vezet.

Elmagyarázzuk: Csillagvizsgálók az Andokban

Chile északi részén az Atacama-sivatag és Coquimbo térségében az Andok, a levegő rendkívül alacsony nedvességtartalma miatt, kiválóan alkalmas az infravörös és a látható fény tartományában végzett csillagászati megfigyelésekre. A rendkívül tiszta levegőnek a ritka felhőborításnak és a fényszennyezés hiányának köszönhetően csillagvizsgálók sora épült ki a területen. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) két nagy csillagászati obszervatóriumot üzemeltet ebben a térségben, a 2400 m magasan épített La Silla Obszervatóriumot és a 2635 m-en elterülő Paranal Obszervatóriumot. A Paranalon működik a Very Large Telescope (VLT) Európa legnagyobb földi megfigyelő rendszere.

A VLT a Paranal obszervatóriumban, háttérben a Hold (Forrás: http://en.wikipedia.org)
A VLT a Paranal obszervatóriumban, háttérben a Hold (Forrás: http://en.wikipedia.org)

A világ legfejlettebb optikai távcsőrendszere négy darab, egyenként 8,2 méter átmérőjű teleszkópból és egyenként négy, 1,8 méter átmérőjű, mozgatható segédtávcsőből áll. Ezek a távcsövek együtt dolgozva a csillagászok számára 25-ször nagyobb felbontást adnak, mint az egyes távcsövekkel külön-külön elérhető. A távcsövekbe érkező fénysugarakat a VLTI összetett, felszín alatti tükrös rendszerével kombinálják, ahol a műszerekbe a fénysugaraknak 1/1000 mm-es pontossággal kell beérkezniük. Ezzel a precíz rendszerrel milliívmásodperces felbontást lehet elérni. Ekkora teljesítménnyel el lehetne különíteni egy, a Hold távolságában lévő autó két fényszóróját.

A VLT négy teleszkópja (Forrás: http://en.wikipedia.org)
A VLT négy teleszkópja (Forrás: http://en.wikipedia.org)

A Föld egyik legmagasabban működő obszervatóriuma San Pedro de Atacamatól mintegy 50 km-re keletre, Észak-Chilében épül, az 5000 méter magas Chajnantor-fennsíkon. Az obszervatórium alkalmazottai szélsőséges körülmények között dolgoznak: erős a szél, ritka a levegő és nagyok a hőmérséklet-ingadozások. Az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) egy egyedülálló, forradalmian új kialakítású, elkészültekor összesen 66 darab, a 0,3-3,6 mm-es hullámhossztartományban működő távcsőrendszer. A fő antennasornak 50 db 12 méteres antennája van, melyek ún. interferométerként egyetlen hatalmas rádiótávcsőként dolgoznak együtt. Ezeket 4 db 12 méteres, és 12 db 7 méteres antenna egészíti ki. Az ALMA program az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Tajvan, Japán valamint Chile együttműködésében valósul meg.

Látványterv az ALMA távcsőrendszeréről (Forrás: http://hu.wikipedia.org)
Látványterv az ALMA távcsőrendszeréről (Forrás: http://hu.wikipedia.org)

A déli félteke legrégebbi csillagászati központja a Cerro Tololo obszervatórium La Serenától 87 km-re az Elqui-völgy szívében, 2200 m-el a tengerszint felett áll. Szintén e völgy ad otthont a Mamalluca obszervatóriumnak.

Az ALMA a Chajnantor-fennsíkon (Forrás: http://www.pulsamerica.co.uk)
Az ALMA a Chajnantor-fennsíkon (Forrás: http://www.pulsamerica.co.uk)

Együttműködő partnereink