Levonulunk, de a hegy benépesül, négyezer métert autózunk le Copiapóig. A Laguna Verde partján szinte már csak ennyi a feladatunk: felszerlés-összepakolás, szortírozás. Minden tábor kiürült, és úgy tűnik, az Ojos del Salado valóban néptelenül magasodik a Puna de Atacama fennsíkja fölött. Aztán svájciak vetődnek erre, valahonnan már ők is tudnak rólunk. Elég gyorsan elterjedt a híre, hogy néhány magyar a hegyen kutat - egy-két száz kilométeres körzetben tudnak erről. Levonulásunkkal azonban mégsem marad üresen a vulkán. Sőt. Még több magyar szó hangzik vasárnaptól a törmelékes lejtőkön: megérkezett az Eupolisz utazási iroda, régi jó partnerünk túracsapata három terepjáróval. Váltanak minket a hegyen, s az Ojos del Saladón egyelőre marad a magyar túlsúly.
Mi azonban nagyot ereszkedünk. Négyezer métert autózunk le Copiapóig, ahol már meleg van, így egy újabb feladat is adódik: az utolsó magasban töltött napon-éjszakán még meg kell fagyasztanunk jégakkujainkat, hogy a gyűjtött mintáinkat továbbra is hidegen tartsuk.
Elmagyarázzuk: A Föld legmagasabban fekvő tavai
Állandó vagy időszakos tavakkal szinte a Föld minden éghajlati övében találkozhatunk, nem kivételek a sivatagok vagy a jéggel borított grönlandi, antarktiszi területek sem. A szárazföldek legmélyebb pontját is tó tölti ki, a Holt-tenger vize –418 m-en hullámzik. Vajon milyen tengerszint feletti magasságban alakulhatott ki Földünk legmagasabban fekvő tava? Nem érdemes a legmagasabb csúcsok környékén keresgélni, mert ahhoz, hogy tó szülessen valahol, ahhoz megfelelő domborzati, kőzettani és éghajlati feltételek szükségesek. A legfontosabb domborzati feltétel a zárt medence léte, tehát olyan helyen kell keresni, ahol természetes módon mélyedések jöhetnek létre, így maradnak a völgyek, völgyfők, fennsíkok és a kráterek.
Jelenlegi ismereteink szerint a Föld legmagasabban fekvő tava az Ojos del Salado egyik keleti mellékkráterében, 6390 m tengerszint feletti magasságban az argentin-chilei határon terül el. Víz folyékony állapotban természetesen csak a nyár végére halmozódik fel benne, ekkor mintegy 100 m átmérőjű vízfelület alakul ki. Az év nagy részében fagyott állapotban van. A rövid idejű vízjelenlét annak köszönhető, hogy a kráter aljazata is az örökfagy zónájában fekszik, így csak a legfelső vékony, párszor 10 cm-es része olvad fel a nyári időszakban, az alatta lévő fagyott réteg pedig tökéletes vízzáró rétegként működik, így nem tud a mélybe szivárogni a kráterben felhalmozódott hó olvadékvize és összegyűlik a kráter alján.
A második helyezett Lhagba-tó csak 22 m-rel van alacsonyabban (6368 m), több ezer kilométeres távolságban az első helyezettől, Tibetben (Kína) a Mount Everest északkeleti lejtőjén.
A Föld legmagasabb hajózható tava, a Titicaca-tó szintén Dél-Amerikában található, egyben a kontinens legnagyobb területű (8300 km²) édesvizű tava Bolívia és Peru határán. Az inkák szent tavának vize 3820 méteres tengerszint feletti magasságban hullámzik. Több mint 25 folyó táplálja. 41 sziget bukkan ki az átlagosan 160 m mély tóból. Maximális mélysége 280 m. A tavon a természetes szigetek mellett mesterséges szigetek is vannak, amit a tavon élő mintegy 2000 uros indián alakított ki. A tavon növő totora nádból építik a lakhelyüknek helyet adó úszó szigeteket. Az alap a gyökérzet, erre szövik rá nádból az újabb rétegeket, amelyeket folyamatosan cserélni kell, mert a víz miatt elszaporodnak bennünk a paraziták. A nádszigeteket kötéllel rögzítik, de nagyobb viharok után megtörténhet, hogy a szigetek darabokra esnek.
