+29 °C, megvan a terepjáró, van nagy kalapács és még tűzőgép is. Az Atacama-expedíció a mediterrán nyárban. Mindössze egy napig. A terepjáró csak piros lehet. Van kívül és belül is bukócső. A reptérről indulás Santiago belvárosába, hiszen két fontos meghívást is kaptunk. Először a Chilei-magyar kereskedelmi kamara ügyvezetőjéhez, Kerék Viktóriához igyekszünk, majd a január elején – négy évnyi szünet után – újranyitott nagykövetségünkre megyünk, ahol Deák Miklós nagykövet, ügyvivő vár. Épp a teljes felújítási munka közepén.
Délután még készletbeszerzés, hiszen minden felszerelést lehetetlen volt otthonról szállítani. A gázpalackoktól a hűtőtáskán át a ragasztón, köteleken és ponyván keresztül az ásókig. Na pont ezt az utolsót még nem tudtunk venni. Majd Copiapóban, az Atacama-sivatagban. És még hátra volt egy nagy élelmiszerbeszerzés, hiszen majdnem három hétig önellátók leszünk a teljesen lakatlan területen. Holnap már a sivatag vár, de addig is sütünk egy jelentős adag helyi marhahúst.
Kezdőkép: Kötelező túrakellékek - a repülőn szállítható felszerelés korlátai miatt sok mindent Santiagóban vásárolunk. Tányérból ez volt a legolcsóbb ám varázslatosan szép
Elmagyarázzuk: Földrengések és cunamik a partvidéken
Dél-Amerika nyugati partvidékének különlegessége, hogy a kontinens határa egybeesik a Dél-Amerikai kőzetlemez határával. A Nazca-lemez itt bukik a Dél-Amerikai kőzetlemez alá. E folyamat nem csak a vulkánosságot idézi elő, hanem a mélybe nyomuló lemez óriási földrengések kipattanását is okozza. A földrengések erősségének, intenzitásának meghatározására többféle skálát alkalmaznak (Mercalli-skála, Richter-skála).
A földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszáma a magnitudó, vagy más szóval méret, amit a Richter-skála mutat. A magnitudó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos: egy magnitudófokozat növekedés mintegy 32-szeres energia növekedést jelent. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kilotonnás, nagasaki méretű) atombomba robbanásakor. Az eddig műszeresen megfigyelt legnagyobb földrengés magnitudója, 9,5 körül volt (Chile, 1960). Ez mintegy 66 000 000 nagasaki méretű atombomba energiájának felelt meg.
A tengerparton illetve a tenger alatt kipattanó földrengések (tengerrengések) a földrengés pusztítása mellett cunamikat idézhetnek elő. Ha a tengerfenék megemelkedik vagy lesüllyed, az hatással van a felette elhelyezkedő víztömegre is. A terület felett gyűrű alakú hullám alakul ki, ami a tengerfenéken körkörösen szétterjed. A rezgés hullámhossza 100–200 km közötti, amplitúdója mindössze 0,5 méter körüli. A hullámok periódusideje 5 perctől 1 óráig változhat. A nyílt tengeren haladó cunami szinte észrevehetetlen, igaz gyorsan terjed (800–1000 km/h).
A part felé közeledve, sebessége egyre csökken, míg a hullámnak a tengerfenékkel érintkező része a megnövekvő súrlódás miatt lelassul, egyensúlyát veszti, aszimmetrikussá válik. Ekkor keletkezik a félelmetes óriáshullám, ami a part közelében 10-15 perc alatt eléri a 15-30 méteres magasságot. Minél meredekebb a partfal, minél erősebb volt a rengés, annál nagyobb lesz a hullám magassága, ami akár 60 m is lehet. Főleg öblökben, tengerszorosokban, folyótorkolatoknál erősödhet fel, mivel ezeken a helyeken összetorlódik a hatalmas víztömeg. Az eddig megfigyelt legmagasabb, 63 méteres cunamihullám a Kamcsatka-félsziget partjait érte el.
Az 1960. május 22-én Chilében pusztító 9,5-ös magnitúdójú rengés következtében meginduló cunamik az amerikai kontinens nyugati partvidéke mellett végigsöpörtek az egész Csendes-óceánon. A kora délután bekövetkezett földmozgás nem érte teljesen felkészületlenül a lakosságot, mivel az előző napokon már négy önmagában is rendkívüli földrengés, köztük május 21-én egy 7,9-es erősségű okozott komoly károkat az országban. A rengés után érkező 30 méter magas szökőár elől már sokan a hegyekbe menekültek, de a visszahúzódó víz így is számos nagyobb halászhajót és emberekkel együtt egész házakat ragadott magával. A USGS (Egyesült Államok Földtani Intézete) szerint legalább 1665-en vesztették életüket Chilében és a cunamiknak kiszolgáltatott területeken, ugyanakkor pontos adatok nem ismertek, más becslések szerint a hatezerhez közelített az áldozatok száma. Részben azért nem történt ennél is súlyosabb katasztrófa, mert a földrengés által leginkább érintett chilei vidéken a meglehetősen gyakori szeizmikus aktivitást figyelembe vették a házak építésénél.
Chile partszakaszán 1973 óta 13 alkalommal volt halálos, a Richter-skála 7-es fokozatát meghaladó földrengés. A legutóbbi nagy rengés 2010. február 27-én pattant ki, amely 8,8-as magnitúdójával a valaha mért legerősebb földrengések között az 5. helyen áll. A Csendes-óceánon elindult szökőár hullámai 24 óra alatt elérték Ázsia partvidékét. Nem csak az epicentrum közelében, hanem még a több mint 300 km távolságra elhelyezkedő fővárosban is komoly károk keletkeztek az épületekben. Az utak megrepedtek, hidak omlottak le. A rengés után több hullámban szökőár indult el a Csendes-óceánon, 53 országra, illetve régióra adtak ki cunami riasztást.
