Viharos szél, hideg - mondjuk ezt tudtuk előre. Délután kellemes -1 fok, a windchill -10. Reggel 8-kor -20 fok, a windchill -38. Még szombat éjszaka-hajnal felkapaszkodtunk jóval 6000 méter fölé (éjszaka és reggel elméletileg kisebb a szél, de most ez nem így volt). A csúcsig senki nem ment, még Mario barátunk sem, pedig ő még a Kancsendzöngát is megmászta nemrég...
Balázsnak a reggeli visszajövetel után még egy ideig elég furcsa fojtott volt a hangja, mert a vastag arcvédője tökéletesen odafagyott a szakállához és csak a melegítő Nap sugarai segítettek lehámozni egy idő után. Amúgy a szeles hidegre az egyik legjellemzőbb motívum, hogy a jelentős higiéniai alapot biztosító nedves törlőkendő a kinti használat közben az 1 méteres szükséges és indokolt karkörzés közben már kemény és használhatatlan lemezréteggé fagy, karcol.
Rekordkísérletként Zsolt és Laci a telihold fényében 6070 méteren is előadta e kényszerű, de sportos műveletet az előző napi babkonzerv mellékhatásaként. Vasárnap pihenés, napelem-kifeszítés, akkutöltés, jelentős folyadékutánpótlás és mivel még mindig meglehetősen erős a szél (40-50 km/h) a vasárnapi program szélcsapdaállítás 6000 méteren.
Közös erővel sikerül is, ráadásul mellette egy nagy lávablokk repedésébe hőmérsékletet és légnedvességet mérő adatgyűjtőt is helyezünk. Ezután 5900 méteren körbejárunk egy tavat (ami hóléből és az örökfagy olvadásából kapja vízutánpótlását). Jeges a felszíne, de a partjáról, az üledékekből kiváló mintákat fogunk tudni venni. Gyűjtjük az erőt, és gyengébb szélben reménykedünk, mivel hétfőn újra az Ojos del Salado csúcsa felé indulunk.
Elmagyarázzuk: Wind chill – Fagymarás
Hideg és hideg között hatalmas különbség van! Lehet akár -20 °C a hőmérséklet, és mégsem érezni csontig hatoló hideget, de bizonyos körülmények esetén a 0 °C is végzetes lehet. A szél, a páratartalom, a légnyomás, az oxigénszint és nem utolsó sorban a hegymászó tűrőképessége egyaránt befolyásolja a hőérzetet. Objektív mérőszámot a fagymarás értéke ad, ami a hőmérséklet és a szélsebesség függvényében változik.
A fagymarás kialakulása számos környezeti és emberi tényezőtől függ. A szélsőséges időjárási viszonyok közt megforduló emberek közt ismert tény, hogy a hidegérzetet a hőmérséklet mellett jelentősen befolyásolja a szélsebesség. A fagymarás index (wind child factor) változását mutató grafikonok jól érzékeltetik, hogy milyen komoly „lehűlést” tud okozni néhány 10 km/h-s szélsebesség. Ez alapján ugyanaz a hőmérséklet, ami szélcsendben még elviselhető, egy hirtelen felerősödő légmozgás esetén már veszélyes lehet. A gyorsan változó időjárás magashegyi környezetben különösen nagy problémákat okozhat, mivel itt az oxigénszegény levegő is nehezíti a szervezet megfelelő reagálását.
A windchill hatása nem csak az élőlényeken, hanem az élettelen tárgyakon is megfigyelhető. Eszerint pl. egy gépjármű-motor nagy szélben sokkal hamarabb kihűl, mint szélárnyékban. Egy „aprócska” különbség azonban mégis figyelmet érdemel. Amíg egy élettelen tárgy a szélerősségtől függetlenül soha nem hűl a környezet hőmérséklete alá, addig egy érzékszervekkel rendelkező élőlény élettani folyamatai a windchill táblázatban található hőmérsékleti értéknek megfelelően alakulnak.
