A kutatóprogram alapjául szolgáló expedíciósorozat célja a Száraz-Andok különálló hegyóriásait reprezentáló Ojos del Salado-vidék környezeti változásainak feltárása hosszú távú monitoringvizsgálatttal. A felmelegedés következményeinek elemzése a Föld legmagasabban fekvő sivatagában és tundráján: a jégjelenlétben, a vízelőfordulásban megmutatkozó változások magyarázata
A kutatás – jellegéből fakadóan – több szakaszból áll, melyek során műszerkihelyezés, állapotfelmérés történik, majd időről időre elvégzendő a mért adatok helyszíni letöltése, de ehhez terepi mintavételek és számos, aktuális méréssorozat kapcsolódik az expedíciók során is. Kétévenkénti terepi tevékenységünk 2010-ben a helyszín bejárásával kezdődött.
Célunk, hogy a Földön legmagasabban beindított adatgyűjtő vizsgálatsorozatunkkal 4200 métertől 6893 méterig 6 magassági szintben elemezzük az örökfagy jelenlétét, területi elterjedését, degradációját, változásait. Minden elemzett magassági emeleten a talajfelszíni és felszín alatti hőmérsékletet mérő, folyamatos működésű adatgyűjtőket helyezünk el, kétévi adatleolvasási gyakorisággal számolva. Az örökfagy-adatgyűjtés mellett kiemelt cél e magashegyi sivatag és tundra aktív és fosszilis felszínformáló folyamatainak elemzése, ezek dinamikájának modellezése. Különösen fontos az időszakosan jelenlévő víz, valamint a szélerózió- és akkumuláció jelenségeinek vizsgálata, de az extrém magasságban kialakult (időszakos) hegyi tavak jelenlétére is magyarázatot keresünk, valamint a vulkáni kísérőjelenségek (gőzfeltörések, hévizek) környezetfejlődést befolyásoló szerepét is vizsgáljuk.
A várható eredmények
A terepi felméréssel és reprezentatív adatgyűjtés beindításával olyan klíma-, ill. környezetváltozást jelző paramétereket vizsgálhatunk, amelyek konkrét információkat adnak e szélsőséges terület állapotváltozásáról – elsősorban a vízjelenléthez kapcsolódva. Így pontos képünk lesz a napjainkban lejátszódó átalakulások mértékéről, dinamikájáról.
Szakmai jelentőség
Vizsgálati helyszínünk olyan terep, amelynek környezeti extremitása, a szélsőséges sajátosságok megléte ismert ugyan (és példaként gyakran felvonultatott), ám mindezek alapjai, kialakító fő tényezői még feltáratlanok. Ennek oka elsősorban az elzártságban, az ,,embertelen” feltételekben, a nehéz munkakörülményekben (a terepi szélsőségességben) keresendő. Hosszú távú monitoringvizsgálatunk a terepi adatgyűjtéssel, majd feldolgozással az extrém helyszín olyan környezeti paramétereiről ad alapinformációkat, amelyek változásai egyben a klímaingadozás dinamizmusának, következményeinek jelzői is.
Jelentősége a média számára
Az expedíció hírértékét a helyszín és az extrém környezet hordozza, valamint az a tény, hogy ilyen magasságban még nem folyt hosszú távú környezeti (klíma-) méréssorozat a Földön. A média e térség iránt tanúsított érdeklődésére kiváló példa volt az alapítványunk által 2010-ben szervezett és az Ojos del Salado megmászását célként kitűző felmérőút: 2010-ben első magyarokként értük el a Föld legmagasabb vulkánjának csúcsát, melyről minden nagyobb hazai médium beszámolt. A 2012-es és 2014-es expedíció kiemelt helyszíne ugyancsak ez az óriástűzhányó volt — ám már műszeres terepkutatási tevékenységgel.
