A hétfői nap a vasárnapi mászás után elsősorban regenerálódással telt Balázs és Zsolt számára. De Péterre és Ádámra is ráfért a pihenés, hiszen az eddigi hetek szinte minden napjára megterhelő munka jutott mindenkinek.
Ráadásul az előző esti brit-megszállás is szétzilálta készleteinket, felszereléseinket, amiket újra helyükre kellett rakni, be kellett üzemelni. A 12 fős brit hegymászócsapat azóta dolgavégezetlenül elhagyta a hegyet, de meglepetésvendégből szerencsére maradt így is. A napot bearanyozta régi jó barátaink (Nagy Patrícia és Tósaki Ernő) társasága, akiknek szintén nagy szerelme az Ojos del Salado, és már több kellemes hegyen töltött élmény köt össze bennünket. Próbáltuk hát az elmúlt idők hangulatát felidézni a nap során szinte folyamatos beszélgetéseinkkel. Mindezt természetesen Pati magashegyi konyhaművészete fokozta tovább, ami nem annyira a cizellált vacsoramenüben öltött testet, mint inkább a gondosan összeválogatott hozzávalókban és a szeretettel készített étel ízében, ami a hegyen töltött hosszú hetekből leginkább hiányzott. A képen a csapat!
Elmagyarázzuk: A Föld legmagasabban fekvő tavai
Állandó vagy időszakos tavakkal szinte a Föld minden éghajlati övében találkozhatunk, nem kivételek a sivatagok vagy a jéggel borított grönlandi, antarktiszi területek sem. A szárazföldek legmélyebb pontját is tó tölti ki, a Holt-tenger vize –418 m-en hullámzik. Vajon milyen tengerszint feletti magasságban alakulhatott ki Földünk legmagasabban fekvő tava? Nem érdemes a legmagasabb csúcsok környékén keresgélni, mert ahhoz, hogy tó szülessen valahol, ahhoz megfelelő domborzati, kőzettani és éghajlati feltételek szükségesek. A legfontosabb domborzati feltétel a zárt medence léte, tehát olyan helyen kell keresni, ahol természetes módon mélyedések jöhetnek létre, így maradnak a völgyek, völgyfők, fennsíkok és a kráterek.
Jelenlegi ismereteink szerint a Föld legmagasabban fekvő tava az Ojos del Salado egyik keleti mellékkráterében, 6390 m tengerszint feletti magasságban az argentin-chilei határon terül el. Víz folyékony állapotban természetesen csak a nyár végére halmozódik fel benne, ekkor mintegy 100 m átmérőjű vízfelület alakul ki. Az év nagy részében fagyott állapotban van. A rövid idejű vízjelenlét annak köszönhető, hogy a kráter aljazata is az örökfagy zónájában fekszik, így csak a legfelső vékony, párszor 10 cm-es része olvad fel a nyári időszakban, az alatta lévő fagyott réteg pedig tökéletes vízzáró rétegként működik, így nem tud a mélybe szivárogni a kráterben felhalmozódott hó olvadékvize és összegyűlik a kráter alján.
A második helyezett Lhagba-tó csak 22 m-rel van alacsonyabban (6368 m), több ezer kilométeres távolságban az első helyezettől, Tibetben (Kína) a Mount Everest északkeleti lejtőjén.
A Föld legmagasabb hajózható tava, a Titicaca-tó szintén Dél-Amerikában található, egyben a kontinens legnagyobb területű (8300 km²) édesvizű tava Bolívia és Peru határán. Az inkák szent tavának vize 3820 méteres tengerszint feletti magasságban hullámzik. Több mint 25 folyó táplálja. 41 sziget bukkan ki az átlagosan 160 m mély tóból. Maximális mélysége 280 m. A tavon a természetes szigetek mellett mesterséges szigetek is vannak, amit a tavon élő mintegy 2000 uros indián alakított ki. A tavon növő totora nádból építik a lakhelyüknek helyet adó úszó szigeteket. Az alap a gyökérzet, erre szövik rá nádból az újabb rétegeket, amelyeket folyamatosan cserélni kell, mert a víz miatt elszaporodnak bennünk a paraziták. A nádszigeteket kötéllel rögzítik, de nagyobb viharok után megtörténhet, hogy a szigetek darabokra esnek.
