Sosem kézenfekvő, hogy minden csomag megérkezik velünk együtt a célállomásra. Mivel azonban rendkívüli felszereléshalmunk csak nélkülözhetetlen elemekből áll, nem izgulásmentes a nap.
Például van nálunk egy nagy átmérőjű, méternél is hosszabb szennyvízcső, de a korábban feladott poggyászban generátor, hatalmas elektródák, furcsa vezetékkötegek, áramvonalas szélrotor és még sok egyéb, azonosíthatatlan tárgy. De mindennek funkciója van. És hogy hogynem, minden megérkezik. Együtt a csapat, sőt örömünkre Pólyi Csaba konzul is jön elénk a reptérre. Megvan a jármű is, vadanatúj Mitsubishi terepjáró pickup. Nehéz életkezdésre számíthat... A nagykövetségen megszemléljük a két éve itt hagyott készleteinket, hiszen jócskán ki kell egészítenünk az új kor új vívmányaival. Egyeztetjük az alapvető segítséget jelentő magyar nagykövetség vezetőjével, Deák Miklós nagykövettel a nap esti, rezidencián zajló méltó lezárásának forgatókönyvét majd egy közjegyzőhöz vesszük az irányt. Pecséttel, aláírással és a nagyujjunk ujjlenyomatával kell szentesítenünk a programunk és a Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamara között létrejött megállapodást. Széchenyi Zahorán Ákos elnök és Balázs is sokáig törölgeti ujjbegyét utána. Viszont vár egy komoly anyagbeszerzés még, ahol a tinta után olaj és egyéb kenőanyag kerül a kézre: hosszú fémcsövek, kalapács, gázpalackok, benzineskannák, ragasztószalagok, hűtőtáska, mérőszalag, új Barbie-s tányérszett és még sok egyéb szerzemény a zsákmány. Késő délutánig tart a felszerelésvételezés, szinte már csak az élelmiszerek maradtak, de azok Copiapóban jönnek majd. Az este a nagyköveti rezidencia nagyszerű vendéglátásában telik, ahol nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy híres fotósunk, Péter két kategóriában is első díjat nyert épp most a 34. Magyar Sajtófotó Pályázaton. Rajongunk hát érte.
Holnap több mint 800 km autózás vár észak felé, egészen be az Atacama-sivatagba, Copiapóig. Ott aztán végső készletfeltöltés és a következő nap fel, munkára az Andokba.
Kislexikon: CHILE
A hazánknál több mint nyolcszor nagyobb területű Chilei Köztársaság Dél-Amerika nyugati részén, észak–déli irányban 4270 km hosszan, a Csendes-óceán mentén terül el. Fennhatósága alá tartozik a Húsvét-sziget (162,5 km²), a Juan Fernández-szigetek (185 km²), a Desventurades-szigetek (3,3 km²) és a lakatlan Sala-y-Gómez-sziget (0,1 km²). Az ország területét az Andok hegyvonulatai hálózzák be.
A Csendes-óceánt a Nyugati-(Parti-)Kordillera kíséri, amely északon 1800-2500 m magas. Keskeny vonulatát keresztvölgyek törik át. Délfelé magassága csökken, a tengerben szigetekre (Chiloé- és Wellington-szigetek) bomolva folytatódik.
Az ország keleti részén az Andok mély és keskeny völgyekkel tagolt fő lánca, a Központi-Kordillerák 4000-5000 m átlagmagasságú, főként középidei üledékes kőzetekből, és harmadidőszaki vulkáni kőzetekből felépülő láncai húzódnak. Északi és középső részén 6000 m fölé nyúló, részben vulkáni eredetű csúcsok (Guallatiri, 6071 m; Llullaillaco, 6739 m; Ojos del Salado, 6893 m; Tupungato, 6570 m) nyúlnak az égbe.
Dél felé a Tűzföldig a láncok fokozatosan lealacsonyodnak, de így is látványos, 3000-4000 m magas, jégformálta csúcsok, glaciális völgyek, tavak (Lago General Carrera) jellemzik. A déli part fjordok, szigetek, félszigetek és tengerszorosok labirintusa. A Nyugati- és Központi-Kordillerák között hosszú, keskeny medencék húzódnak: délen a fővárosnak helyet adó, termékeny Központi-völgy, északon a Föld egyik legkietlenebb sivataga, az Atacama, mely 1000–2000 m magasan fekvő sivatagos medencék sorozatából áll.
Az ország éghajlatában óriási eltérések vannak, az Andok láncaiban hegyvidéki éghajlat alakult ki. Északon a hideg Humboldt-áramlás okoz negatív anomáliát és hűvös sivatagi éghajlatot (15-20 ºC-os havi középhőmérséklet, max. 30 mm évi csapadék). Az Atacama legszárazabb részén az éves csapadék átlag 0,1 mm/év. Vannak olyan helyek ahol már 400 éve, amióta feljegyzések vannak e területről, nem hullott csapadék. Délebbre hűvös nyarú trópusi szavanna éghajlat jellemző (max. 20 ºC, 100-300 mm csapadék), a Központi-völgy éghajlata mediterrán, hűvös nyárral (max. 22 ºC havi középhőmérséklet) enyhe téllel (min. 8 ºC havi középhőmérséklet), dél felé 300 mm-ről 1000 mm-re növő téli csapadékkal. A szigetvilágban enyhe telű óceáni éghajlat uralkodik (nyári 9-15 ºC, téli 2-8 ºC hőmérséklet, évi 2000-4000 mm csapadék), a legdélebbi részen a téli havi középhőmérséklet 0 ºC, az évi csapadék 500-1000 mm, gyakoriak a vad, viharos szelek. Vízhálózata csak a déli részen sűrű, folyói rövidek (leghosszabb a Bío-Bío, 380 km).
Chile Dél-Amerika rendkívül fejlett gazdaságú, igen jól szervezett országa. Santiago de Chile számít ma a földrész bakközpontjának. Az ország földje rendkívül gazdag ásványkincsekben (réz-, molibdén-, vanádium-, vas-, ezüstérc, salétrom, jód, borax, kőolaj, földgáz, kőszén). Egy részüket exportálják, másik részét a fejlődő színesfémkohászat és a vegyipar dolgozza fel. Az ipar vezető ágazatai az élelmiszer-, a textil-, a bőr- és a vegyipar. Fontosabb ipari központok a főváros mellett Iquique, Antofagasta, Valparaíso, Concepción, El Teniente. A mezőgazdaság fő területe a Központi-völgy (szőlő, citrusfélék, alma, füge, dió, búza, burgonya, bab). Az állattenyésztést a takarmánytermesztésen alapuló szarvasmarha- és az indiánok pásztorkodó juhtenyésztése képviseli. Jelentős halászflottával rendelkezik. Sok turistát vonzanak a Húsvét-sziget híres kőszobrai.
Az európaiak megjelenése előtt nagy részén araukán indiánok (mapucsék, huillicsék, pikuncsék) éltek, északi része az Inka Birodalomhoz tartozott. A spanyol gyarmatosítás Diego de Almagro (1535-1537) és Pedro de Valdivia (1540-1540) expedíciói után kezdődött, de nem tudták az egész országot uralmuk alá vonni, az Andok déli részén élő araukán törzsek a 19. század végéig megőrizték függetlenségüket. 1818 óta független ország, de déli részén 1824-ig folytak még a harcok. A csendes-óceáni háborúban (1879-1883) perui és bolíviai területeket szerzett meg. 1973-tól 1990-ig katonai diktatúra uralta az országot. 2014. január 6-án újra megnyílt a 2010-ben takarékossági okokból bezárt a magyar nagykövetség Santiago de Chilében.
