Örökfagy-elemzés

• kiválasztottuk a méréssorozat reprezentatív helyszíneit,
• a monitoring hátterét az első mérési ciklus (2012. február–2014. február) adatain alapuló állapotfelmérés adja, ehhez az extrém magashegyi környezet minden jellegzetes klímamorfológiai, magassági, domborzati szintjében hőmérsékletmérő műszereket helyeztünk el,
• mivel a permafroszt aktív rétegében lezajló folyamatok elemzése a jelenlegi fő cél, ezért a vulkáni kőzettörmelék alkotta regolitba több szintben is 30 percenként mérő hőmérsékleti adatgyűjtő-egységeket helyeztünk el: 4200 m-en (10 és 35 cm mélyen), 5260 m-en (10, 35 és 60 cm mélyen), 5830 m-en (10, 35 és 60 cm mélyen), 6750 m-en (10 és 17 cm mélyen), 6893 m-en a felszínen 2 helyen és (10 cm mélyen + páratartalom-mérő a felszínen),
• e műszerezettséggel a Föld legmagasabban zajló örökfagy-monitoringját indítottuk el,
• mindez a kialudt Ojos del Salado északi kitettségű lejtőin zajlik, mellette pedig a Laguna Negro Francisco melletti, poligonális felszínű kősivatagba is helyeztünk műszereket (4200 m-es helyszín),
• a műszeres mérések beindítása mellett terepbejárás során vizsgáltuk a magashegyi periglaciális jelenségek előfordulását és a felszín alatti jég helyzetét, jelenlétét.

A szél szerepe

Részletesen vizsgáltuk a szélerózió és akkumuláció folyamatait és jelentőségét e magashegyi sivatagban. Mivel a vizsgált terület a Föld legmagasabban fekvő sivataga, ill. köves hegyi tundrája, kiemelkedően fontos a szél felszínalakító szerepe. Megállapítottuk, hogy:

• a mikro- és mezoformák kialakításában 4600 m-től 6300 m-es magasságig a szélnek uralkodó szerepe van
• a Föld eddig vizsgált, legnagyobb óriásfodrainak (a Puna argentínai oldalának megaripples-formái) méretét elérő fodrok 5500 méterig itt is előfordulnak. Anyaguk főként kis fajsúlyú piroklasztanyag, magas horzsakőtartalmú ignimbrit.
• elkülönítettük az óriásfodrok rétegződésének meghatároztuk szerkezetüket
• 5200-5500 m magasságban a rendkívül erős szelek 2-4 cm-es, nagy fajsúlyú, aprózódott láva-törmeléket halmoznak a luv-oldalakra és a gerincekre, inaktívvá téve a fodrokat
• 5200 m fölött a szélmarás minden sziklatömböt, sziklakibukkanást megtámad, a nyugatias oldalak szélsőségesen szélmartak.
• A régi lávafolyások lejtőjén nagyszemcsés lee-oldali dűnék (antibarkánok) képződnek.
• A kavicsszemcsés maradéktakaró felszíni eróziós sérüléseit a szélmozgatta törmelék 1-2 év alatt eltünteti, nagyszemcsés, szélszállította üledékkel fedve be a mélyedéseket.

Magashegyi tavak

Mivel a Föld legmagasabban fekvő tómedencéi is az Ojos del Saladón mélyülnek, ezért a tavak keletkezésének, vízforrásaik vizsgálata is szerepel a kutatóprogramban

• 6380 m-en a már ismert, és időszakosan sekély tavat hordozó, valamint 6500 m-en egy eddig még nem vizsgált zárt mélyedést is hó töltött ki.
• E 100—200 m átmérőjű medencék időszakosan állóvizet tartalmazhatnak. A regolitban található permafroszt késlelteti, ill. akadályozza meg az olvadékvíz elszivárgását, de egyben táplálhatja is a tavakat.
• 6500 m-en egy fumarolákat is tartalmazó mellékkráter a feltételezett, legmagasabban fekvő tómedence helyszíne, a vízráfolyás a megfigyelési időszakban is zajlott, a medencealji hómaradvány épp átvizesedett – ám mindezt csak nagy távolságból, a főcsúcsról a kráterbe tekintve láthattuk.