Tegnap este 9-ig hóvihar tombolt a tábor környékén, beszóródtunk egy kevés hóval, ami mára már el is olvadt. Ám a csapadékeloszlás kis területen belül is érdekesen alakult. A tó nyugati felének hegyei behavazódtak, a keleti oldal lankái szárazon maradtak.
Juli és Ákos minden időt kihasználva dolgoznak. Mindeközben akklimatizációs túrát tettünk a Laguna Verde fölötti magaslatra, a Mulas Muertas, a ”Halott öszvérek hegyére”. 1000 métert gyalogoltunk fölfelé, itt már kősivatagban és homokban – egyre nagyobb fennsíki panorámával.
A Laguna Verde táborban - a magassághoz és a mindentől távol eső helyszínhez képest - nyüzsögnek a turisták. Tegnap este érkezett ide egy chilei család egy 3 és egy 5 éves gyerekkel. Sátrat vertek, piknikeztek, majd ma továbbálltak.
Az operarajongó orosz túrázók körében hamar elterjedt az infó, hogy Szabolcs jól beszél oroszul, számunkra pedig hamar kiderült, hogy nem sok mindent tudnak arról, hová jöttek. “Hol vannak a hegyimentők?” “Mi a számuk?” “Nincs?!? Akkor meg hogyan?”
Mi pedig a helyi szakértőkké válva magyarázunk, sőt, chilei felkérést is kaptunk, hogy véleményezzük majd a tónál épülő turistaház terveit.
